Kávébár

Franciás pezsgés a Madách téren

2015. augusztus 20. - hankypanky

Nemrég ünnepelt egyéves születésnapját a Madách téri Double Bubble Champagne Bar, ahol viszonylag gyakran megfordulok. Budapesten kevés helyről mondható el, hogy egyáltalán tartanak champagne-t, és a választék általában a legismertebb márkákra (Mumm, Moët & Chandon) korlátozódik. Nem így a Pezsgőbárban, ahol jóval szélesebb a választék, pohárral is legalább 18-25 féle pezsgőt lehet kóstolni.

bar-pezsgo1.jpg

Kezdőknek nem érdemes champagne-t rendelni, legyen első az alapok megismerése. A kínálat úgyis folyamatosan frissül, a hazai borvidékek legjobb pezsgőitől az olasz proseccókon és francicortákon át a spanyol cavákig, vagy épp crémant-okig és természetesen champagne-okig tényleg megmutatják a pezsgővilág legjavát. Aki pedig igazán komolyan gondolja a kóstolgatást, és már haladó szinten van buborék témában, a Taittinger champagne-ház tételeivel is közelebbi kapcsolatba kerülhet, és csak ár/ízlés kérdése, hogy Comtes de Champagne, Roederer Cristal, Dom Pérignon vagy Krug kerül-e a pohárba. Ez utóbbiak persze nemcsak az est fényét emelik, hanem a számla végösszegé is, de hát nem is azonnal a doktori képzésnél kell kezdeni a tanulást… Azontúl, hogy pezsgőzni szexis, érdemes jobban is megismerni ezt a világot, hiszen nem véletlenül oly népszerűek a francia champagne-házak egy-néhány száz éve. Az italok mellé csipegetni is lehet, nagyszerű a sonkás-sajtos-olívabogyós tál, a kiszolgálás profi, de korántsem sznob. Tényleg nem kell cikinek érezni, ha valaki első alkalommal mélyül el a témában, az italokról minden fontos infót megkapunk, de az is elég, ha csak kóstolómennyiséget kérünk valamelyik hazai pince habzóborából, és boldog hozzánemértéssel lógatjuk a lábunkat. Senki nem fog megregulázni érte. 

bar-pezsgo3.jpg

És akkor pár infó a pezsgőről és a champagne-ról az első kortyokhoz:

A pezsgő a bornak olyan fajtája, amelynél a bor második érése magában a palackban megy végbe. Az alapborokat (cuvée) úgynevezett tirage-likőrrel (élesztő és cukor) vegyítik, aminek hatására szénsavassá válnak. A szénsavas bort már régóta ismerték Franciaország Champagne tartományában, hiszen a hűvös éghajlati adottságok következtében az erjedés sokszor csak a szüretet követő év tavaszán fejeződött be, de ez a bor akkoriban selejtnek számított. Az első pezsgőt 1670 – 1715 között, a hautvilliersi Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője dom. Pierre Pérignon készítette, úgy hogy parafa dugóval zárta le az üveget, amelyet viaszba mártott drótkengyellel erősített rá. Sokáig titokban tartották a készítési folyamatot, ennek ellenére azonban a 18. században már sokfelé ismeretes volt, és a 19. században már Európa-szerte készítettek pezsgőt.

A pezsgőkészítés azonban csak a parafadugó feltalálása után vált lehetővé. Erjedésben lévő bort töltöttek a palackba, és az erjedés befejeztéig termelődő szén-dioxid a palackban maradt. A hagyományos eljárás, a méthode champenoise vagy méthode traditionnelle útján készülnek azok a palackban erjesztett és érlelt pezsgők, amelyeknél a tirázslikőr cukortartalmának másodlagos erjesztése, valamint a seprőn érlelés is ugyanazon palackon belül zajlik le, továbbá a seprődugó kilövetése is a hagyományos degorzsálás útján történik. A pezsgő ezen eljárásnál ugyanabban a palackban kerül kereskedelmi forgalomba, mint amelyikben erjesztették és érlelték. A pezsgőspalackokban keletkező seprőt a rázóállványon történő forgatással és rázással továbbítják a dugó irányába. Ezt követően a palackokat degorzsálják, vagyis a palack nyílásához közel eső kis mennyiségű seprőt és pezsgőt lefagyasztják, majd a keletkezett jégdugót a palackban a másodlagos erjedésnek köszönhetően uralkodó mintegy 6 bar nyomással kilövetik. A méthode champenoise és a méthode traditionnelle közötti különbség technológiailag nem, csupán a földrajzi árujelzőkben jelent különbséget, ugyanis a francia termelők eredményes lobbitevékenységének köszönhetően az előbbi eljárást manapság már csak a Champagne tartományból származó pezsgők esetében lehet feltüntetni a pezsgők csomagolásán.

bar-pezsgo2.jpg

Száraztól az édesig cukortartalom szerint:

brut nature, zéro dosage: kevesebb mint 3 g/l (a másodlagos erjesztéshez egyáltalán nem adható cukor)
extra brut: 0-6 g/l 
brut: kevesebb mint 15 g/l 
extra dry: 12-20 g/l 
sec: 17-35 g/l 
demi sec: 33-50 g/l 
doux: több mint 50 g/l 

A bejegyzés trackback címe:

https://kavebar.blog.hu/api/trackback/id/tr477714158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása